A költségvetés általános számait vizsgálva nem látszik indokoltnak, hogy az ellenzék vészhelyzetet emleget. A részletek azonban valóban feszültségekkel telítettek. Az olcsóbb állam programjának meghirdetésével jövőre 10 százalékkal kevesebb pénzt szán a költségvetés az államigazgatásra. Elsősorban létszámleépítéssel takarékoskodnak. Igaz, a kormány sehol nem írja elő a leépítést - csak pénzt nem ad az eddigi létszám megfizetésére. Az ÁNTSZ-től az idén 1500, jövőre további 500 munkahelyet vonnak el, kétezer rendőr, több mint háromezer honvédségi alkalmazott állása szűnik meg.

Valószínű, hogy újabb létszámleépítés lesz a köztisztviselők körében. Még akkor is, ha létszámuk az államigazgatásban - Sárközy Tamás professzor adatai szerint - jelenleg alig 35 ezer. Michalkó Péter, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint az államigazgatásban nem is az egyébként kevesellt pénz miatt van vihar előtti csend, hanem azért, mert nem egyértelmű, mit takar az "olcsóbb állam" terve.

A spórolás a kancelláriát sem kerüli el: a költségvetési tervezet szerint a Miniszterelnöki Hivatal igazgatási kiadása 7,4 százalékkal csökken, miközben számos feladat került ide - igaz, némi pénzzel együtt. Batiz András kormányszóvivő elmondta: nagymértékű beszerzésekre - gépkocsi, bútor, informatikai eszközök vásárlására - jövőre nem jut pénz. A MeH is számol kényszerű létszámleépítéssel: a nyugdíjba vonulók helyére nem vesznek fel új dolgozókat.

A rendszerváltás óta először olyan költségvetés készül az egészségügyben, amely csökkenő forrásokkal számol. Eközben megháromszorozzák az értékes, de drága PET-CT-vizsgálatok számát, a rákmegelőző szűréseket. Milliárdokat terveznek új altató- és lélegeztetőgépek beszerzésére - valahonnan tehát el kell venni pénzt. Az ideinél öt százalékkal több jut az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott szolgáltatásokra, s a tizedére csökken a hiány azzal, hogy az állam átvállalta a járulékot nem fizetők egészségbiztosítási kötelezettségeit.

Az oktatásügyben szintén érvényesen lehet panaszkodni, de lehetőségekről is lehet beszélni. A felsőoktatás jobb helyzetbe kerül, a közoktatás viszont veszteségeket szenved el. A tárca szerint csak oly mértékben, amit az áfa-, illetve az egészségügyi hozzájárulás csökkenése kompenzál. Az idei 183,5 milliárdról 196,5 milliárd forintra nő a felsőoktatás támogatása. A jövőre induló bolognai típusú képzések normatívája például magasabb, mint a hagyományos főiskolai képzéseké. A közoktatás viszont 28 milliárd forintot veszít.

Így többféle közoktatási támogatás is csökken jövőre. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete (melynek egyik vezetője Horn György, az SZDSZ meghatározó politikusa, Horn Gábor testvére) például levélben fejezte ki együttérzését az egyházi, az önkormányzati és a nemzetiségi iskoláknak a jövőjüket megkérdőjelező tervezet miatt. Az oktatási tárca tájékoztatása szerint az alaptámogatások nem csökkenek. Senki sem kapja meg viszont jövőre azt a tízezer forintos kiegészítő támogatást, ami az idén azoknak az intézményeknek járt, amelyek osztályaiban megvolt az előírt átlaglétszám legalább fele. Ez mintegy hatmilliárd forintos forráskivonást jelent. Nagy érvágást a költségvetés a nemzetiségi és a művészeti iskoláknak is, és jelentősen csökken a kollégiumi támogatás és a pedagógusok továbbképzési normatívája is. A minisztériumban azt mondják: ezek egy részét más forrásból tudják pótolni az intézmények, néhány esetben - például a nemzetiségi oktatásban - pedig maga a tárca keresi a korrekció lehetőségét.